Ülni vagy nem ülni. Nehéz kérdés. A választás pedig egyértelműen, mindig ülni. De ne szaladjunk ennyire előre.
Az elmúlt héten nagyon merész terveket szőttünk mindenféle szombat esti dínom-dánomokról. Volt elég sokféle verzió, de a végén megszületett a bombabiztos forgatókönyv: este 6kor találkozunk a Kamaránál (város közlekedési csomópontja, kábé olyan Deák tér szerű, csak itt metrók helyett buszokat képzeljetek el) és azután 4-en (Ada, másik lány a vezetőségből, és Ada egyik barátnője) nyakunkba vesszük a várost, körülnézünk és a legjobb helyen olyat bulizunk, hogy megemlegetjük.
Tudom, mi is rájöttünk kábé fél óra múlva, hogy ez mégsem olyan bombabiztos terv. Ugyanis.
- este 6 az reggelnek számít a Föld nevű bolygó eme pontján, így a meleg előli egyedüli menekülési pont a kávézó.Görögösebben mondva, cafeteria. Amiből amúgy rengeteg van a városban, de csordulásig tele is van mind.
- kis hogyan is képzeljük el ezt szösszenet: leülsz, veszel egy frappét, és ott maradsz tetszés szerint 3-5-8 órán keresztül. Beszélgetsz, nézelődsz és legfőképpen játszol. minden kávézónak rengeteg kártyája, és társasjátéka van. Ez az időtöltési mód a 15-90 éves korosztályig népszerű.
- ha körülbelül 10-kor elhagyod a kávézót, akkor kimehetsz a partra sétálni. Ahol rengeteg ember van, akik szintúgy sétálnak. Ekkor a bárok, klubbok még tök üresek. Próbáltam képet készíteni erről, de a legjobban sikerült ez lett: (képzelhetitek, milyen a többi)
- de sebaj, miután realizálod, hogy várnod kell, kimész a kikötőbe, és sok görög fiatallal üldögélve eltöltesz pár kellemes beszélgetős órát
- de egykor már érzed, hogy tényleg ki kellene nyitnia a helyeknek, meg minden tele van nagyon csinosan felöltözött leányzókkal, szóval úgy döntesz követed őket. És egyre több huszonévest látsz magad körül, ami jó jel, és egyre nagyobb a zaj, szól a zene, és bejutsz egy utcába, ahol semmi más nincs, mint klubbok, ééés, igen, látod tele van, és nem egészen fél percig úgy érzed, mégis jó volt a terved, és tényleg nagyot fog szólni az este.
De azután realizálod, hogy az emberek ülnek. ÜLNEK. minden teli van emberrel, szó szerint kifolynak az utcára, és úgy bömböl a zene, hogy csak üvöltve hallod a másikat, ennek ellenére csak a pincérek mozognak. Mert a görögök nem táncolnak. Tudjátok, már hallottam mástól, hogy ebben a városban csak az Erasmus partyk a jók, mert a görögök nem értenek ehhez a dologhoz, és igazából a konferencián se voltak azok a bulivadállatok, de ezt nem hittem volna. Hogy szembetalálkozol ismerőssel, és megkérdezed, jééé, lesz e ma este buli. --jaaa, persze, óóó, hol, hova mentek - óó az XY klubba, keresünk ülőhelyet. paffffff.
Persze másnap -azaz ma- megkérdeztem egy görög lányt, hogy akkor a buli az tényleg mindig azt jelenti e, hogy a 2,5 eurós frappét 15 eurós coctailra cseréljük. Nem értette, hogy mi a problémám, nem igazán értette meg, hogy lehet másképp is. Most már értem, miért voltak annyira elájulva a budapesti éjszakai élettől.
Na mindegy, visszatérve a mi esténkre, ez az ülés elég romboló hatású volt. Mivel 6 óta beszélgettünk, valahogy nem voltunk elég motiváltak ahhoz, hogy ezt a tevékenységet értelmetlenül drágán és ordítozva folytassuk tovább.
Így a buli esténknek vége szakadt, és ezután már egy 1,5 órás járkálás következett -vártunk a lakáskulcsra. (Még egy hét a saját lakásig!) De végül csak hazaértünk, és az estét egy X aktákkal koronáztuk meg. Ami valami borzalmas dolog. Senkinek sem ajánlom. Főleg ha utána egyedül alszol. A félelmetességéből még az sem sokat vesz el, hogy Hanks a Californacationből fél méteres mobiltelefonokkal hadonászik benne. Ami egészen cukivá teszi.
Ja, ha a hazaértünk szóból nem lett volna teljesen érthető, Adánál aludtam, mert elfelejtettem, hogyan kell a saját helyemre hazajönni. Pedig nem is ittam! Egyszerűen csak ez a város rossz hatással van a szupersképességeimre. megkérdőjelezteti azt, hogy tudok tájékozódni. Ez idegesít. Eddig még sosem éltem át, hogy nem tudom merre vagyok. De nem tehetek róla, egyszerűen mindenhol egyforma. Ma délután is kísérleteztem, rossz buszra szálltam és csak úgy találtam "haza", hogy addig mentem, amíg a tengerhez nem értem, ahonnan már elnavigáltam. Na, de visszatérve oda, hogy Adáéknál csöveztem.
Ami azért pozitív, mert így együtt elmentünk egy jó vasárnapi ebédere a kedves kis menzára. Finom ebédhez szól a nóta. Vagy meleg ételhez jön a 35 °C. Árnyékról árnyékra vetődve jutottunk el a Sokoláde nevű kávézóhoz, ami már majdnem a buszmegállónkban van, de egyszerűen nem bírtunk tovább menni. És lecövekeltünk e mellé:
Ez egy fredo capuccino. Bár jól néz ki, de sajnos a kávé, mint általában, itt sem az igazio ( tipp, itt nincs olyan lehetőség, hogy magad raksz a kávéba cukrot. kérheted: metrio ="közepesen édes", gliko=édes, és poligliko =több a cukor, mint a kávé.)
Nem tudom, hogy a fáradtság, a meleg, vagy az itt tartózkodásom 2 hetes évfordulója tette, de büszkén jelentem, görögök lettünk. 3 óra backgamon, römi és jenga. Hiába, a halera elől nem lehet sokáig menekülni... 
