Szóval ahogy ígértem íme néhány szemelvény a péntek délutáni kockázatos kalandomból :)

Az iroda, ahol minden nap dolgozunk. Kicsit pici, kicsit "egzotikus" színösszeállításokkal operál, de most már tiszta és a mienk ;)

Az iroda nem magában az egyetemi épületben van, hanem a földszinten nyílik a szabadba. A tökéletes zöld pázsit a napi 4 órás locsolás eredménye, ami jó dolog, mert ha már nagyon elviselhetetlen a meleg, csak kiállsz az iroda elé, és hűsölsz. Ez a kép a balra nézel ki az irodából, könyvtár/menza felé vezető út.

Ez pedig jobbra/végén egyetembe nyíló (lelakatolt ajtó). Az emberkék épp a vizsgaeredményüket nézik meg. Vicces, hogy kiborultak az amerikaik attól, hogy itt mindenkinek az eredményét név szerint kirakják a folyosóra. Meg az is valami görög sajátosság, hogy a májusi vizsgád eredményéért július végén zarándokolhatsz be. És tegyük hozzá, hogy itt nem olyan távolságokra laknak az egyetemről az emberek, mint otthon.

Az egyetemet elhagyva... Elég szép ez a tér. De azért ne járkálj itt sötétedés után. mostanában jöttem rá, hogy azért tévelyeg itt általában olyan sok "junkie" mert jobbra fel 100 méterrel található a drogklinika.

Ez már közel a Kamarához, ami a város közlekedési csomópontja. az épület pedig a Rotonda. Ami egy templom, meg minaret is van mellette, és elég menőn néz ki, mostanában mindig tele van turistával. Meg állítólag valami nagyon fontos freskók vannak a belsejében. Kár, hogy az 1978-as földrengés óta nem látogatható. De elég hangulatos, mert a tér teljes külső húrján kávézók veszik körül.

Amik közül a legérdekesebb és legnemgörögösebb az I heart nevezetű kávézó. Ami olyan hely, ami még Budapesten is menőnek számítana. A kedvencem benne, hogy a mosdóknál van egy nagy tábla és egy adag kréta - a várakozók nem unatkoznak, hanem elküldik az üzeneteiket a nagyvilágba. Ha eljöttök Thessalonikibe, elolvashatjátok az enyémet ;)  http://www.iheartthessaloniki.com/

És térjünk át a Filippiou utcába, ahol a hazafele zajló utam nagy része történik. Sajnos itt nagyon sok volt a bolt előtt kint ülő nép, tehát csak keveset tudtam kattintani. A lényeg az, hogy Thessaloniki számomra biztos hogy az "ablakok városa"ként fog megmaradni.

A következő képen pedig a város főterének a legfelső széle látható. Úgy képzeljétek el, hogy az Arisztotelész tér a tengerpartnál kezdőik, és egy teljesen keleties beütésű nagyon pezsgő, hangulatos központ egészen a főutcáig az Egnatiáig, onnantól kezdve pedig egy park játszótérrel, kutyasétáltatóval, meg mindennel ami kell. És ennek a szélén halad el a Filippou utca. Jobbra pedig van egy elég batár nagy ősi piac, ami nem látszik a képen, mert igazából mindig konstatálom, hogy illene már megnéznem, mert a sok izzadó turista mindig azt fényképezgeti, de hát az az igazság, hogy a romok környékén nincsenek fák. Szóval valahogy mindig holnapra halasztom a fényképkészítést ott.

Szeretem Thessalonikiben, hogy olyan, mint minden nagyváros, ahol nem fokozatosan változnak a kerületek, hanem simán elképzelhető, hogy a szállodás fényképezős puccos rész mellett egy utcával a putri van. például a következő kép egy átmeneti utcát szemléltet. mellesleg ki akarom póbálni ezt a mama kajáldát.

És ezzel a képpel zárnám a hazafele tartó sétámról szóló beszámoló képsorozatot. Remélem élveztétek ;)